Kivételes helyzet, különleges alkalom, egyedülálló lehetőség -----------------------Egy pápa, aki szembenéz a kihívásokkal
Magyarországon tesz apostoli látogatást Ferenc pápa. Római katolikus pontos, lexikális meghatározása szerint ő „Róma püspöke, Jézus Krisztus földi helytartója, Szent Péter apostolfejedelem utóda, az egyetemes Egyház legfőbb papja, Nyugat pátriárkája, Itália prímása, a római egyháztartomány érseke és metropolitája, Vatikánváros államfője és Isten szolgáinak szolgája”. Sok tennivalóval, nagy tervekkel érkezik Budapestre.
A teljesség kedvéért
Tiszteletben tartva a római katolikus felfogást Luther, Kálvin továbbá más reformátorok és előreformátorok nyomdokaiban járó mai protestánsok – hasonlóan előző nemzedékeikhez vissza a XV-XVI. századig – hitbéli meggyőződésük, hitvallási-hitvallásos beállítottságuk szerint nem fogadják el a pápa ezen spirituális és intézményi fennhatóságtát. Napjaink világában a Krisztus követő vallásos embereknek, egyben intézményesült, látható struktúráiknak ma már nem az egymással való korábban ugyancsak éles, sőt vérre menő vitáik, harcaik kötik le energiáikat. A merev felekezeti szembenállások elcsitultak, nagyobb tér jut a testvéri párbeszédnek. A pápa magyarországi látogatása így a nem római katolikusok, egyúttal bizonnyal mondhatjuk a nem vallásos világnézetűek számára is figyelemre méltó fejleményekkel járhat.
Új korok, új gondok
Arra is ráébredtek a magukat kereszténynek/keresztyénnek vallók, hogy belső felekezeti megosztottságukon messze nagyobb gond számukra a szekularizáció jelensége: a személyes hit világát és úgymond a látható egyházat elhagyó, attól elforduló emberek sokasága. (Ez ugyan nem minden esetben törvényszerű, de itt most messze vezető teológiai fejtegetésekbe csábítana bennünket, így egyelőre el kell tekintenünk tőle...) Aki ebben érintett, mindenki – egyéni hívők, egyháztagok, egyházi intézmények, döntéshozó testületek, zsinatok, a teljes klérus, és igen, maga a pápa is érzi: nagy a baj.
Igaz: a „globális Délen”, ahogy újabban nevezik Afrika, Ázsia, Latin Amerika térségeit – a szakavatott demográfusok, statisztikusok, egyházi szakértők szerint sokszor éppen, hogy ellentétes a folyamat: egyfajta sajátos spirituális megújulás van folyamatban, aminek azonban globális pozitív hatásait még mintha nem lenne módunk annyira érzékelni, mint az úgymond Északon – sokak szerint immár erős napi politikai töltettel „Nyugaton” – negatívum-halmazként szembeötlő.
Emberiség! Ébresztő!
Erőltetett égtáji tagozódásainkkal felhagyva, egy biztosnak tűnik: mindenki ráébredt arra, hogy embervilágunk egyre jobban magára van utalva földgolyóbisunk egymás után sorjázó problémáinak sürgős megoldásában – a járványoktól a gazdasági bajokon át a vésztjóslóan fenyegető élelmiszer és vízhiányig, a klímakatasztrófáig, túlnépesedés, milliók koldusbotra jutásáig, hogy csak néhányat említsünk a legriasztóbb fenyegetettségek közül.
S persze nem hagyhatjuk ki a bármikori háborús helyzetbe alámerülni kész harci tébolyban tobzódókat, akik nem képesek mindmáig az emberlét azon minimál-morális szintjére felkecmeregni, hogy belássák: nem esztelen öldöklésbe, pusztításba, népírtásba, nemzetközi bíróságokért kiáltó bűnökbe torkolló háborúskodással kell nézeteltéréseket fel-, illetve megoldani.
Amikor már kell egy közös, biztos pont
Ebben a sajátos világhelyzetben, kritikus körülmények között különösen is szükség van olyan viszonyítási alapra, amelyben vagy akiben - ha lehet egyáltalán ilyesmit elvárni – sem írásban, sem közmegegyezéssel ki nem mondva, mégis hajlamosak és képesek az emberek, akár hatalmi gócpontok is annyira megbízni, hogy komolyan veszik a szavát, mi több, kényes esetekben akár közvetítőként is kölcsönösen elfogadják. Ferenc pápa ilyen személy.
Spirituális töltet
Magyarországi látogatásának, hivatalosan apostoli, azaz pásztori látogatás a neve, műfaja. Amikor is a római katolikus egyház feje közelebbről, személyesen is látogatást tesz egy-egy részegyház meghívására az adott országban. Ez a hazai katolikus keresztények nagy, spirituális eseménye, remélhetően sok, akár életeket meghatározó lelki élménnyel.
A részegyház pasztorálása
Ugyanakkor természetesen nagy eseménye a Magyar Római Katolikus Egyháznak is, mint a részegyházat megjelenítő intézménynek is, hiszen jó, ha a bármikori pápa valaha is eljut egyik vagy másik egyházba (másodszor jön „hozzánk”, olvassuk úton-útfélen, de tudni kell: 2021-es itt-tartózkodása nem „látogatás” volt a szó apostoli értelmében, hanem egy olyan nagy globális római katolikus szakrális eseményen tett liturgikus cselekvő jelenlét, ami az eseménynek szól, független attól, hogy azt éppen Magyarországon rendezték meg).
Az ilyen apostoli látogatást rendszerint kitüntetésként, jóváhagyó pecsétként is értékelik az érintett országban. Akár annak is mondhatjuk. Mindazonáltal az apostoli, azaz pásztori látogatás mindenkori lényege az adott részegyház felé való különös figyelemmel való odafordulás: lelkigondozás a szó legátfogóbb ám mégis a legmélyebben biblikus, evangéliumi értelmében.
Egyház és világ
Tekintettel azonban arra, hogy a pápa Vatikánváros Állam (független állam, teokratikus, választásos abszolút monarchia) feje is egyben, amely (mini)állam sajátos entitás, abszolút és látható függetlenséget élvez, szuverenitása nemzetközi téren vitathatatlan és garantál. Nem tévesztendő össze az Apostoli Szentszékkel, amely a római katolikus egyház főhatósága.
Ebben az összetett, a világon egyedülálló történelmi háttérrel és unikális élethelyzetben végzi szolgálatát Ferenc pápa. Latin Amerikai tapasztalatai, egyénisége, emberi adottságai, széles látókörű (jezsuita rendi) háttere (ő az egyháztörténelem első jezsuita pápája) külön is ráterelik immáron már nem csak a római katolikusok, hanem a „világ” érdeklődő figyelmét: rendkívül elkötelezett szociális érzékenységével, a római katolikus világegyház működésének bizonyos szintű korszerűsítésére tett erőfeszítéseivel (át nem lépve persze a legkényesebb teológiai, dogmatikai és egyben ekkleziológiai, azaz az egyházról szóló tanítások határait) ma már bekerült a világ szimpátiaérdeklődésének középpontjába.
A tekintély vonzásában és annak hullámain
Mindennek ismeretében érthető igazán, hogy mint ilyen pápai látogatások esetében szinte minden érintett ország, így most Magyarország is a legpozitívabb képet kívánja kihozni az eseményből maga a számára (azaz praktikusan: politikájának visszaigazolására).
Szóvivője útján ma már az is közismert, hogy pásztori mondanivalójának részeként Ferenc pápa útjának üzenete – mivel látogatása a húsvét utáni hetek sajátos liturgiai időszakára esik – „a jövőről, a reményről, a nyitottságról, a bizalomról szól a keresztyének számára a jelenlegi nehéz korszakban”.
Európai hidak
A szentszéki sajtóközpont vezetője, Matteo Bruni a Duna és a hidak városának nevezte Budapestet. Mint mondta, a hidak az európai népek közötti kapcsolatokra is utalnak, és Ferenc pápa Budapestről intézhet üzenetet a népek Európájának az eredeti európai szellemiség megőrzése és ébrentartása érdekében, ami ugyancsak aktuális kihívásnak számít.
Erős pápai üzenetet helyeztek kilátásba háború ügyben
Az ukrajnai béke szorgalmazása lesz az egyik központi témája Ferenc pápa magyarországi beszédeinek – tudhattuk meg Török Csaba esztergomi plébániai kormányzó, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) televíziós referense közelmúltbéli sajtótájékoztatója nyomán. Emlékezetes, hogy Ferenc pápa azt mondta a La Nacion című argentin napilap ezévi március 11-i számában megjelent interjúban, hogy hajlandó elutazni az Oroszország által támadott Ukrajnába, de csak azzal a feltétellel, ha Moszkvába is eljuthat. "Mindkét helyre elmegyek, vagy egyikre sem" - mondta a katolikus egyházfő. Az Ukrajnában pusztító háborút csak párbeszéddel és konkrét békekezdeményezésekkel lehet befejezni - mondta. A 86 éves pápa már tavaly nyáron is fontolgatta, hogy elutazik a két országba. Már akkor is azt is mondta, hogy Kijevbe és Moszkvába is szeretne ellátogatni.
Az egyházfő nagy valószínűséggel „erős üzenetet” fogalmaz majd meg az Ukrajnában dúló háborúval kapcsolatban is – jelezte Török Csaba, a MKPK sajtóreferense.
Emlékeztetett, hogy Ferenc pápa a háború kezdete óta kész a szemben álló felek között a háború felszámolását segítő erőfeszítéseket tenni. Úgy vélte, Ferenc pápa magyarországi látogatásának lesz „politikai üzenete, de nem most, Budapesten lesz a pápa és az Orosz Ortodox Egyház feje, Kirill moszkvai pátriárka közötti közeledés pillanata”. Tegyük hozzá lehetséges magyarázatul: minden oroszok pátriárkáját nem kisebb váddal illetik a keleti ortodox világ fajsúlyos egyházi vezetői és teológus szakértői, mint hogy pátriárkai tekintélyével és befolyásával ideológiailag és teológiailag megengedhetetlen módon támogatja Oroszország háborús álláspontját. Török Csaba nem zárta ki azonban, hogy Ferenc pápa tartózkodása alatt a kijevi és a moszkvai egyház képviselői is jelen lehetnek.
Bizalmas tárgyalások a háttérben oroszokkal-ukránokkal?
Másfelől is hírét vettük, hogy budapesti látogatásán Ferenc pápa találkozni akar az orosz-ukrán háborús béketárgyalókkal. A hírszerzési források körül jól tájékozottnak ismert Intelligence Online hírportál szerint a pápa már korábban felajánlotta közvetítő szerepét a felek között. A Vatikán megpróbálja meggyőzni a háborút kirobbantó orosz és a védekező ukrán felet: bizalmasan küldjenek megfelelő felhatalmazással rendelkező képviselőket, hogy Budapesten ülhessenek egy tárgyalóasztal mellé az ő közvetítésével. A hír szerint – amivel bővebben külön cikkben foglalkozunk – budapesti látogatása során Ferenc pápa azt tervezi, hogy minden oldal tárgyalóival találkozik, akár nyilvánosan, akár zárt ajtók mögött. Hűen sajátos módszereihez – jellemzi a helyzetet az Intelligence Online – a pápa ezennel is személyes kapcsolataira támaszkodik, hogy bizalmasan továbbítsa üzenetét Kijevbe, Moszkvába és az európai fővárosokba.
A háború fagyos szelei fújnak
Ferenc pápa Rómában a Szent Péter téren április 23-án, vasárnap délben kijelentette: Európa közepébe utazik, amely felett továbbra is a háború fagyos szelei fújnak. Hozzátette: „A rengeteg ember elmenekülése miatt sürgető a humanitárius kérdések napirendre tűzése.”
Mindez elképzelhetetlenül nehéz teher egy ember vállán.
Komlós Attila, a Tükör által… szerkesztője