Mi történik Izraelben?
Hamasz stratégia: bármi áron? - Keresztyén állásfoglalás is van a kiújult háborúról
Ömlenek a hírek a Hamasz palesztin iszlamista milícia által szombaton, október 7-én Izrael ellen indított háborús offenzívája és az izraeli ellencsapás következményeiről. Ezeket az eseményeket itt mi nem tudjuk nyomon kísérni, dokumentálni. Ugyanakkor: egyértelmű, hogy a Közel-Kelet eseményei, azon belül is főként Izrael legújabb kori történelme közvetett és esetenként – miként most, napjainkban is – közvetlen hatással lehet a világ egészének helyzetére, alakulására. Aztán van egy másik szempont is, ami különösen jelentőssé teszi az ottani eseményeket: a vallási nézőpont. És ezúttal nem feltételen csak a judaizmus és az iszlám szembenállásáról, nem is a mai zsidóság és a vele (kisebbségben) együtt élő palesztin arabok kibékíthetetlennek tűnő folyamatos politikai és vallásgyakorlási szembe feszüléseire gondolunk. Hanem arra a keresztény nézőpontra is, amely Izrael történetét biblikus teológiai alapokon a világ kikerülhetetlen – megoldandó – problémakörének tartja, még ha kritikus elemekkel is tarkítva, végkövetkeztetésként azonban egyértelmű Izrael-barát végkicsengéssel. (Lásd ezzel kapcsolatos korábbi elemzésünket: Karizmatikus keresztény kezdeményezés Izrael bibliai, prófétai szerepének betöltéséért.) Kerülve a részletekbe menő tudósítás kísértését, a következőkben mi most csak arra vállalkozunk, hogy a Hamasz által most kirobbantott brutális háborús offenzíva és az arra szinte azonnal megérkezett, Gázára irányuló izraeli válaszcsapás lényegét összegezzük előzményinek, hátterének, lehetséges kimenetelének s a már említett keresztény szempontnak a felvázolásával. Az előbbieket nagy nemzetközi hírügynökségek tudósításai, valamint a New York Times, a Jerusalem Post és a Neue Zürcher Zeitung napilapok elemzései alapján, az utóbbiakat főként amerikai és vatikáni, valamint a genfi Egyházak Világtanácsa keresztyén források alapján próbáljuk áttekinteni.
Vajon megint miért?
Ma, vasárnap esti helyzet: egész nap és este is zajlottak az izraeli légi- és tüzérségi támadások a gázai övezetben, az állam saját bevallása szerint több, mint 800 Hamász-célpontra mértek légicsapást. A légicsapások intenzitása az este folyamán ismét kiújult.
Mahmúd Abbász palesztin elnök azt mondta Antony Blinken amerikai külügyminiszternek, hogy a palesztinokkal szembeni "igazságtalanság" robbanásba viszi az Izraellel folytatott konfliktust - írja a Reuters hírügynökség.
Irán: “Halál Izraelre!”
Közben az iráni külügyminisztérium is megszólalt. Az MTI tudósítása szerint Irán - nemzetközi megítlés szerint Izrael legádázabb ellensége - úgy véli: az Izrael elleni támadás a palesztinok önvédelmi cselekedete, és felszólította a muzulmán országokat, hogy támogassák őket jogaik érvényesítésében. "Ez a művelet (...) Palesztina elnyomott népe ellenállási szervezeteinek spontán megmozdulása elidegeníthetetlen jogaik védelmében, és természetes reagálás a cionista háborús uszításra és provokatív politikákra" - idézte az iráni állami média Nászir Kanánit, a külügyminisztérium szóvivőjét. "Irán úgy ítéli meg, hogy a cionista megszálló rezsim és a jól ismert támogatói (...) a felelősök az erőszakért, a palesztinok elleni gyilkosságokért, és felszólítja az iszlám államokat, hogy támogassák (...) a palesztin nép jogait" - mondta Nászir Kanáni. Akbár Ali Velajati, Ali Hamenei ajatollahnak, Irán legfőbb vallási és politikai vezetőjének a főtanácsadója közleményében leszögezte: "Ez a győztes hadművelet minden bizonnyal siettetni fogja a cionista rezsim összeomlását, és küszöbönálló megsemmisítését ígéri" - jelentette a Farsz félhivatalos iráni hírügynökség. Ali Bahadori-Dzsaromi kormányszóvivő az állami médiának azt mondta: a támadások "bebizonyították, hogy a cionista rezsim sérülékenyebb, mint valaha, és a kezdeményezés a palesztin fiatalok kezében van". Az állami televízióban bemutatott felvételeken látni lehetett, amint a teheráni Palesztina téren összegyűlt emberek üdvözlik a támadásról szóló hírt, "Halál Izraelre!" jelszót skandálnak és tűzijátékokat lődöznek. A televíziós felvételek szerint Irán-szerte számos városban ünnepelték az Izrael elleni Hamász-támadást.
Magyarországi álláspont
Magyarország a lehető leghatározottabban elítéli a brutális terrortámadást, elismeri Izrael önvédelemhez fűződő jogát, és őszinte együttérzését fejezi ki Izrael kormányának és az izraeli népnek az őket ért veszteségek miatt - írta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a Facebook-oldalán.
A legfontosabb tudnivalók az Izrael elleni Hamasz-offenzívával kapcsolatban
Ötven évvel a jom kippuri háború után a palesztin Hamász milícia szombat reggel komoly támadást intézett Izrael ellen. Rakétacsapások ezrei érték Izrael déli részét, a palesztin harcosok behatoltak izraeli telepekre és túszokat ejtettek. A támadás valószínűleg a legnagyobb az elmúlt évtizedekben.
Izraelben 700 embert öltek meg (vasárnap esti adat) a Gázai övezetből érkező támadások és 2243-an megsebesültek. A Gázai övezetben uralkodó iszlamista Hamász vasárnap estig 3255 rakétát lőtt ki Izraelre, ezek közül több elérte Jeruzsálemet is. Ugyanakkor a felfegyverzett palesztinok szárazföldön, tengeren és légi úton benyomultak Izraelbe. Legkevesebb száz civilt és katonát fogtak el és raboltak el, ejtettek túszul. Izrael hadiállapotot hirdetett, és válaszul a Hamász katonai célpontjaira lőtt Gázában. A palesztin áldozatok száma 3-400 főre tehető.
A Hamász vezetője, Iszmail Hanija a szombati támadást a jeruzsálemi Al-Aksza mecset elleni úgymond „folyamatos agresszióval” indokolta, amely véleménye szerint az elmúlt napokban érte el csúcspontját. Az offenzívával a Hamász „az Al-Aksza mecsetet, a szent helyeket és a foglyokat akarja megvédeni”.
Radikális zsidó csoportok az utóbbi időben egyre gyakrabban keresték fel a Templom-hegyet, ahol jelenleg az iszlám világ szent helye, az Al-Aksza mecset és a Sziklakupola található.
Az Iszlám Dzsihád bejelentette, hogy csatlakozott a Hamasz offenzívájához. A libanoni Hezbollah milícia szerint, amely folyamatosan kapcsolatban áll a Hamasszal, a támadás egyértelmű üzenetet küldött azoknak az arab világban, akik az Izraellel való normalizálásra törekedtek. Az iszlamista mozgalom ismereteink szerint nem avatkozott bele a konfliktusba. Egy kétfrontos háború a Hamásszal és a Hezbollah-hal abszolút rémálom lenne Izrael számára.
A Hamasz támadásra válaszul a palesztin Gázai övezet lakosságának hatalmas izraeli megtorló támadásokra kell felkészülnie, kell azt elszenvednie. A hadsereg már reggel bejelentette, hogy több tucat vadászgép bombázta a Hamasz célpontjait a Gázai övezetben. Az iszlamista Hamasz mozgalom 2007-es hatalomra kerülése óta szigorú blokád alatt álló, sűrűn lakott tengerparti sáv 2,3 millió lakosa az elmúlt 16 évben már négy háborút élt át.
Mi van a hátérben?
A támadás ötven évvel azután történt, hogy Egyiptom és Szíria Izraelt megtámadta a zsidóság legmagasabb ünnepén, 1973. október 6-án, Jom Kippurban. Azóta ez a legsúlyosabb offenzíva.
A támadással a Hamász valószínűleg meg akarja torpedózni Izrael azon törekvését, hogy normalizálja a kapcsolatokat Szaúd-Arábiával. A Közel-Kelet geopolitikája számára a két állam közeledése a században egyedülállóan fontos lenne. A Hamasz számára azonban ez minden remény végét jelentené. Izrael és Szaúd-Arábia – az összes arab ország közül a legerősebb és az iszlám legfontosabb szent helyeinek otthont adó állam – békemegállapodása következményeképpen valószínűleg véglegesen szertefoszlana a független palesztin állam realitása.
A Hamasz meg akarja állítani a Szaúd-Arábiával folytatott békefolyamatot, bármi áron.
A támadás formája és terjedelme már felülmúlja az összes korábbi Izrael és Hamasz közötti konfrontációt. A brutalitás ellenére ezek általában bizonyos szabályokat követtek, és valamennyire ellenőrizhetőnek tűntek. Ezúttal azonban minden más. A radikális palesztin szervezet úgy tűnik, mindent egy kártyára akar tenni. Úgyszólván totális háborút üzent Izraelnek.
Felvetődik tehát a kérdés: mi késztette a Hamaszt arra, hogy ilyen frontálisan és átfogóan megtámadja Izraelt? Hivatalosan szóvivőik az offenzívát a Templom-hegyi izraeli úgymond provokációkra, a telepépítésekre és a Ciszjordániában ismétlődő erőszakra adott válaszként írták le. De ezek a dolgok nem újak, és a múltban ritkán vezettek ilyen eszkalációhoz.
A válasz Rijádban rejlik. Egy izraeli miniszter várhatóan rövid időn belül másodszor látogat a szaúdi fővárosba a héten. Hetek óta terjednek a pletykák arról, hogy közeleg a megállapodás Izrael és a királyság között. A Közel-Kelet geopolitikája számára a kapcsolatok normalizálódása rendkívül fontos, távlatos esemény lenne – hangsúlyozza a Neue Zürcher Zeitung elemzése. Nem lényegtelen szempont: Mahmúd Abbászt, a Hamaszszal szembenálló palesztin elnököt is elárasztják az Öbölből származó pénzek.
Nem csoda, hogy a Hamasznak nagy érdeke fűződik a szaúdi-izraeli közeledés kisiklásához. Első pillantásra azonban az a mód, ahogyan ezt csinálja, inkább kollektív öngyilkos küldetésnek tűnik, semmint hűvös számításnak. A Hamász harcosoknak sikerült kemény csapást mérniük az izraeliekre. Ugyanakkor veszélyeztetik szervezetük létét, és halált és pusztítást hoznak Gázába.
Rijádban az emberek hitetlenkedve fogadták az eseményeket, és mindkét felet felszólították a harcok leállítására. A Szaúd-Arábiában hatalmon lévők jól tudják, hogy a béke Izraellel csak akkor lehetséges, ha nem eszkalálódik a konfliktus a palesztinokkal. Most éppen az ellenkezője történt. A Hamasznak az elemzések szerint éppen ez a szándéka.
Az iszlamista milícia azonban nyilván nagy kockázatot vállal. Noha sok arab szolidaritást mutat a palesztinokkal, nagyon kevesen akarnak háborúzni Gázáért. Ha a Hamasz, amelyet a legtöbb Öböl-menti államban egyértelműen elutasítanak, valóban regionális tűzvész létrehozására törekszik, az bumerángnak bizonyulhat, és akár az iszlamista párt bukását is beharangozza.
Az erőszak körforgásának veszélye
A Hamasz támadása példátlan volt, így Izrael válasza minden eddig látottat felülmúl. De ha palesztinok ezrei halnak meg Gázában, akkor Izrael és Szaúd-Arábia tervezett közeledése egyelőre lelassulhat, befagyhat. A Hamász – tegyük hozzá öngyilkos - stratégiája pedig úgy tűnik, éppen erre irányul. A Gázai övezet politikai megoldása nélkül tehát Izrael nem kerülheti el az erőszak körforgását.
Egy amerikai keresztyén hang
„Miközben a békéért imádkozunk, erkölcsi világosságra van szükségünk ezzel a háborúval kapcsolatban” – írja az egyik mértékadó amerikai keresztyén hírportál.
“Izraelnek joga és kötelessége, hogy megvédje magát”
“Az amerikaiak vasárnap reggel reggel a közel-keleti háborúról szóló hírekre ébredtek, mivel a Hamasz terrorcsoport kimondhatatlanul brutális módon megtámadta Izrael államot . Miközben képernyőink megtelnek az égből záporozó tűz képeivel, a szeretteik elrablása és meggyilkolása miatt gyászoló családok képeivel, tudjuk, hogy – akárcsak saját országunk számára a szeptember 11-i támadások után – ez a gonosz nap is csak a kezdete annak, ami jön. Miközben a háború kezdetén a békéért imádkozunk, az amerikai keresztényeknek ezt olyan erkölcsi tisztasággal kell megtenniük, hogy elismerjék Izrael jogát és kötelességét, hogy megvédje magát” – olvasható a határozott hangú vélemény.
Az írás arra a fontos mozzanatra is kitér, hogy sokan úgy tudják, hogy a neoprotestáns karizmatikus protestánsok automatikusan támogatják Izraelt az eszkatologikus nézetek alapján, amelyek kifejezetten már a modern Izrael államnak is bizonyos szerepet szánnak a bibliai próféciák beteljesülésében/beteljesítésében. (Lásd ezzel kapcsolatos korábbi elemzésünket: Karizmatikus keresztény kezdeményezés Izrael bibliai, prófétai szerepének betöltéséért.)
“Nem a Knesszet tévedhetetlenségében hiszünk…”
Vannak azonban olyan keresztyén elképzelések és egyházak, amelyek nem osztják ezt az elvet. „Hisszük, hogy Isten ígéretei Krisztusban teljesednek be, nem pedig az 1948-as izraeli Függetlenségi Nyilatkozatban – nyomatékosítja az állásfoglalás. Sokan közülünk kritikusan is tudunk Izraelre tekinteni, ha éppen úgy véljük, hogy helytelenül cselekszik. Nem hisszük, hogy az izraeli Knesszet valamiképpen tévedhetetlen.”
De még ezekkel a nézeteltérésekkel is, az amerikai keresztényeknek egységesen kell támogatniuk Izraelt, mivel támadás alatt áll – teszi egyértelművé a helyzetet az állásfoglalás.
“A jelen háború megítlésében nincs erkölcsi zavar”
Bizonyos keresztények pacifisták, akik minden katonai akciót helytelennek tartanak. A legtöbb keresztény az egyháztörténelem során azonban ragaszkodott az igazságos háború elméletének valamilyen formájához, amely szerint a háború mindig szörnyű, de – bizonyos, nagyon korlátozott körülmények között – erkölcsileg igazolható.
A Jézus kapcsolatba lépett a katonákkal (Mt 8:5–13), és felszólította őket, mint másokat, hogy bánják meg a bűnt – említ bibliai voanatkozásokat a cikk. Magáról a katonai szolgálatról azonban soha nem beszélt bűnként. Pál apostol az állam szerepéről írt, hogy „kardot viseljen” „a gonosztevővel” szemben (Róm. 13:1–4). Ez a tekintély aligha határtalan. Minden állam elszámoltatható Isten igazságossága előtt, és ha igazságtalanul cselekszik, Isten ítéletének van kitéve. Éppen azt a római kormányt, amelyről Pál írt, később a Szentírás egy „vadállat” állapotként ábrázolja, amellyel szembe kell nézni (Jel 13:1–18).
Ha azonban igazságosan cselekszik, az államnak nemcsak joga, hanem felelőssége is megvédeni magát és polgárai életét.
Néha, különösen a háború korai pillanataiban – irányítja rá a figyelmet az amerikai cikk - , bizonytalanok lehetünk afelől, hogy kinek van igaza és kinek nincs igaza. A jelen izrali-Hamasz háború esetében a cikk szerint nincs ilyen erkölcsi zavar. A Hamasz – és állami szponzorai – ártatlan embereket támadtak meg, ahogyan azt a múltban is többször megtették , ezúttal korábban nem látott erőt és brutalitást alkalmazva .
Bármely, az igazságosság mellett elkötelezett, állampolgáraiért felelős államtól elvárható, hogy megvédje önmagát, és ha kell, hogy erőszakkal válaszoljon egy olyan támadásra, mint amit Izrael elszenvedett – esetünkben különösen is mindazon egyedi körülmények figyelembevételével, amelyek a zsidó állam megalakulásához éppen 75 évvel ezelőtt vezettek. Már államiságának létrejötte során is Izraelnek állandó fenyegetésekkel kellett szembenéznie, gyakran a történelemből jól ismert súlyos és baljós antiszemita toposzokkal.
“Családunk egy tagját érte erőszakos támadás”
„Amerikaiként úgy látjuk: megtámadták Izraelt, amely egy liberális demokrácia, ráadásul egy egy olyan régióban, amelyet illiberális, tekintélyelvű rezsimek uralnak. Keresztényként különös figyelmet kell fordítanunk az Izrael elleni erőszakra – mivel a családunk egy tagját érte erőszakos támadás. Hiszen az Ábrahámnak tett ígéretre vagyunk beoltva (Róma 11:17). A mi Urunk, Jézus galileai zsidó ember. Szemünkben a zsidó nép elleni támadás, Jézus elleni támadás is. És mivel mi Jézus követői vagyunk, ez a támadás ellenünk is irányul” – vonja le a következtetést a szerző.
A határozott hangú, keresztény alapokon megnyilvánuló írás végül leszögezi: „a Hamasz indította háború a terrorizmust megnyilvánulása. El kell ismernünk az erre a terrorizmusra adott erőteljes válasz igazságosságát is. Bárhogyan is olvassuk a Biblia próféciáit, és bárhogyan is értékeljük a világpolitika eseményeit, az amerikai keresztyéneknek most Izrael mellé kell állniuk”.