Miért látogatott a Palesztin Államba a magyarországi egyházak csúcsszervezetének elnöksége?
Hídépítés volt, nem politikai misszió – összegez a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának főtitkára
A palesztin keresztények száma ötvenezer. Velük szeretné a kapcsolatot ápolni a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa (MEÖT). Mint azt az alábbiakban kérdéseinkre válaszolva dr. Fischl Vilmos, a MEÖT (a MEÖT egy olyan szervezet, melynek szinte valamennyi hazai keresztény egyház a tagja – a római katolikusok megfigyelő-együttműködő státuszban vannak) főtitkára elmondta: a MEÖT és a Palesztin Állam közötti hídépítést és ezzel Magyarország és a Palesztin Állam közötti kapcsolatot is szeretnék előre mozdítani, deklaráltan nem politikai, hanem úgymond egyházdiplomáciai megfontolásokból. Ezért a MEÖT elnöksége kezdeményezésére létrejött kapcsolatfelvételt követően a Palesztin Állam meghívására a MEÖT elnöksége Palesztinába látogatott május 15-18. között, A kapcsolatfelvétel eseményére a MEÖT főtitkára szerint véletlenszerűen éppen azokon a napokon került sor, amikor államiságának 75. évfordulóját ünnepelte Izrael, s amely dátumot pedig ezzel egyidejűleg népe „katasztrófanapja”-ként tartja számon a Palesztin Állam. Az alábbiakban közzé tesszük a MEÖT közleményét erről a sok tekintetben érdeklődésre számot tartó eseményről, azon válaszokkal együtt, amelyeket e-mailben elküldött szerkesztőségi kérdéseinkre a MEÖT főtitkárától kaptunk.
MEÖT közlemény
A Palesztin Egyházügyek Legfelsőbb Elnöki Bizottságának (PELEB) meghívására a Szentföldre látogatott május 15–18. között a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa (MEÖT) elnöksége. A delegációt Kondor Péter evangélikus püspök vezette, a küldöttség tagjai voltak még Gér András református zsinati tanácsos, Papp János baptista egyházelnök, Khaled A. László metodista szuperintendens, Magyar Marius román ortodox esperes és Fischl Vilmos MEÖT-főtitkár is.
KÉRDÉSEK:
Mi volt a meghívás apropója?
FV: A MEÖT szerette volna a Palesztin Egyházak Ökumenikus Tanácsával fölvenni a kapcsolatot.
Mivolt a meghívás előzménye?
FV: Fontosnak tartotta a MEÖT, hogy a közel-keleti keresztényekkel, különösen is a Szentföldön élőkkel kapcsolatot tartson, hiszen Jézus is onnan származik.
Mi volt a meghívás célja?
FV: A meghívás célja az egyházi és állami vezetőkkel, egyházi intézményekkel való kapcsolatfelvétel, találkozás, tájékozódás.
Milyen kapcsolat volt korábban a MEÖT és a PELEB között?
FV: Semmilyen. A nullából vettük föl a kapcsolatot velük a budapesti palesztin nagykövet segítségével, a KKM és a Palesztin Külügyminisztérium támogatásával.
A látogatás során csak palesztin fennhatósági területeken jártak?
FV: Főként ott jártunk. Az egyetlen kivétel izraeli reptérre való érkezés és az onnan történő indulás, valamint Kelet-Jeruzsálem meglátogatása volt.
Szerepelt-e a programban találkozó izraeli állami egyházpolitikai személyiségekkel, továbbá keresztyén egyházi, illetve zsidó vallási személyiségekkel is?
FV: Nem szerepelt izraeli egyházpolitikai személyiségekkel vagy zsidó vallási személyiségekkel találkozó a programban, azonban találkoztunk III. Theophilosz pátriárkával Kelet-Jeruzsálemben.
A küldöttség megbeszélést folytatott Vendectos görög ortodox metropolitával, aki elmondta, milyen felelősség hárul a betlehemi születés templomát gondozó három felekezetre: az övékre, a katolikus és az örmény egyházra.
A MEÖT-delegáció tagjai találkoztak Hanna Hananiával, Betlehem város keresztyén polgármesterével is, aki elmondta, hogy bár Palesztina lakosságának csak egy százaléka keresztyén, egy elnöki döntés alapján tíz település polgármesterének és helyettesének keresztyénnek kell lennie. Betlehem is ezek közé a városok közé tartozik.
A városban egyébként a küldöttség meglátogatta az evangélikus fenntartású Dar Al-Kalima Egyetemet, ahol Mitri Raheb rektor megosztotta velük nehézségeiket és örömeiket, amelyekkel az egyetem az elmúlt időszakban szembenézett. A rektor megemlítette, hogy nyitottak testvéregyetemi kapcsolatok létesítésére magyarországi egyházi egyetemekkel.
KÉRDÉS: Mitri Raheb rektor hogyan értékelte a palesztinai keresztények helyzetét?
FV: A lakosság 1%-a (50 000 fő) keresztény. Kiemelte, hogy milyen figyelmes Palesztin Állam elnöke, mert bár a kereszténység kisebbségben van, mégis 10 város polgármestere kötelezően keresztény kell, hogy legyen, függetlenül attól, hogy ők kisebbségben vannak. Elindítottuk a Betlehemi Evangélikus Egyetem és a budapesti Károli Református Egyetem közötti kapcsolatfelvételt. Reménység szerint a két egyetem még idén aláírja a szerződést.
A magyar delegációt fogadta Mohammed Ishtayyeh palesztin miniszterelnök is. A kormányfő kifejtette, hogy nehéz a helyzetük az izraeli hatóságok állandó ellenőrzése miatt.
KÉRDÉS: A palesztin kormányfővel való találkozás során szóba kerültek vallási ügyek is? Ha igen, mik voltak ezek?
FV: Igen, a palesztin miniszterelnök megerősítette, hogy a kormány 10 településen keresztény polgármestert nevez ki (pl. Betlehem és Ramallah). Betlehemben a lakosság 22%-a keresztény, 78% muszlim, mégis keresztény polgármestere van Hanna Hanania személyében, mert őt nem választják, hanem az államfő jelöli ki. Őt is, a helyettesét is és a képviselőtestület 2/3-át.
A küldöttséget vezető Kondor Péter püspök elmondta, hogy hidakat építeni érkeztek, és szeretnék, ha a hagyományosan jó magyar–palesztin kapcsolat ismét megerősödne. A püspök Kölcsey Ferenc-emlékérmet adott át a miniszterelnöknek annak alkalmából, hogy idén ünnepeljük a magyar Himnusz 200 éves évfordulóját.
KÉRDÉS: A MEÖT mire gondol, amikor hídépítés szándékáról beszél? MEÖT-Palesztin Állam között? MEÖT- palesztinai kereszténység között?
FV: A MEÖT elsősorban a palesztin keresztényekkel szeretné a kapcsolatot ápolni, de természetesen, a MEÖT pozíciójában kifolyólag nem kerülheti meg, és nem is akarja megkerülni a MEÖT-Palesztin Állam közötti hídépítést sem. Ezzel szeretnénk természetszerűen Magyarország és a Palesztin Állam közötti kapcsolatot is előre mozdítani, segíteni.
KÉRDÉS: A magyar Himnusz 200 éves évfordulójára kiadott Kölcsey-emlékérem átadásával milyen szimbolikus üzenetet kívánt a magyar küldöttség a palesztinoknak jelezni?
FV: Kifejezésre juttattuk, hogy a Himnusz nekünk nemzeti imádság is és az imádság mindig erőt ad az embernek.
Hivatalos megbeszélést folytatott a magyar delegáció Munib Younan nyugalmazott evangélikus püspökkel, a Lutheránus Világszövetség korábbi elnökével és Mor Anthimos Jack Yakoub frissen kinevezett szír ortodox érsekkel, William Shomali római katolikus püspökkel és Ibrahim Faltas ferences szerzetessel, a Szentföldi Ferences Kusztódia helyettesével, valamint Mar Afram szír katolikus érsekkel. A Kondor Péter vezette küldöttséget fogadta III. Theophilos jeruzsálemi görög orthodox pátriárka is, aki szerint Magyarország azon kevés európai államok egyike, ahol a keresztyénség értékeire figyel a kormányzat.
KÉRDÉSEK:
Mi volt a hivatalos megbeszélések tárgya a nevezett keresztény egyházi vezetőkkel?
FV: Tájékozódás a kialakult helyzetről.
Kitért-e III. Theophilos konkrétumokra is, hogy tudniillik miként figyel a magyar állam különösképpen is a keresztény értékekre? Mely kevés országokra gondolt vajon, ahol a keresztény értékekre még olyannyira figyelmes az állam, mint Magyarországon?
FV: Igen, III. Teophilos kifejezetten megköszönte a Hungary Helps program segítségét és nagyra értékelte a magyar kormány ezirányú munkáját. Más keresztény országokat nem nevezett meg konkrétan.
A delegáció ott tartózkodása alatt volt a Nakba, amikor is arra emlékeztek Izraelben, hogy Izrael állam létrejött, ám ez a palesztinok számára gyásznap, hiszen sokan akkor veszítették el hazájukat és kényszerültek a menekültlétbe.
KÉRDÉS: A MEÖT látogatás erre az alkalomra – Nakba: palesztin értelmezésben a katasztrófa napja - volt időzítve a meghívó fél részéről?
FV: Nem, ez véletlenül alakult így, a több felajánlott időpontból az elfoglalt egyházi vezetők csak ekkor értek rá mind.
KÉRDÉS: Adott-e ki a MEÖT bármiféle nyilatkozatot Izrael államiságának 75. évfordulójára?
FV: Nem, nem politizálunk.
Összesen körülbelül ötvenezer keresztyén él Palesztinában, de kis számuk ellenére a palesztin önkormányzat többletjogokat biztosít nekik, így például a húsz miniszterből négy, a palesztin nagykövetek közül pedig közel harminc keresztyén. A viszonylag kis számú keresztyénség az arányaihoz képest sokszoros társadalmi jelenléttel bír, az iskolahálózat körülbelül negyven százaléka, de a szociális és egészségügyi ellátórendszer jelentős hányada is keresztyén fenntartásban működik.
KÉRDÉS: Összességében a palesztin állami meghívásra tett látogatásuknak
a) főként politikai jelleget tulajdonítanak? Ennek eredményeit, tanulságait miként foglalná össze?
FV: Főként egyházdiplomáciai jelleget tulajdonítunk.
b) vallásközi jószolgálati jelentőségét hangsúlyoznák? Ez esetben ennek eredményeit, tanulságait miként foglalnák össze?
FV: Igen, az egyházdiplomácia még mindig képes arra, hogy a politika fölé emelkedjen, és fölülről szemlélje a dolgokat. Így tudunk segíteni másoknak.
A látogató megélhetési keresztény-keresztyének, vagy nagyon tudatlanok, és a látogatás virtuóz időzítését illetően hagyták magukat csőbe húzni, vagy nagyon is tudatosan választották az ominózus időpontot.
Lehet választani...