Hogy mitől lesz világhírű egy író? – A műfordítók dicsérete
Krasznahorkai László inspirálta gondolatok 2.
Mitől lesz világhírű egy író? Természetesen az olvasottságától. Egy olyan nyelvi kapszulában alkotó író, mint Krasznahorkai László, csak úgy válhat olvasottá, hogy a világ nyelvein is olvashatóak a művei. Ahhoz, hogy valaki bele tudjon bújni egy író nyelvi, szellemi aurájába, egészen különleges adottságok: idegen nyelv ismerete, anyanyelvi kifejezőkészség kellenek. Elmében, térben, időben kell valami csodálatos konstellációnak létrejönnie egy ember adottságainak összességében. És szerencsés esetben kell egy olyan hely is, ahol a környezet, a körülmények harmonikus hátteret adnak ehhez a különleges szellemi tevékenységhez. Ahol mindez együtt jelen van. Balatonfüred a világ irodalmának térképén egy ilyen hely, a Magyar Fordítóház Alapítvány házával. Ez a Ház huszonhét éve otthona, műhelye a műfordítói munkának a magyar irodalom számára.
Hogy a világ felé a közlés lehetősége megjelenjen egy író életében, elsősorban egy kiadói érdeklődés kell, hiszen bármennyire nem gondolunk szívesen erre, a könyv is egy áru, még a zsenik könyvei is, amit el kell adni. Ha megvan ez a kiadói érdeklődés, akkor kezdődhet a mű fordítása és erre kinyílhat egy kapu, mint ebben a csodálatos házban is.
A műfordítás szerzetesi munka
És ezen a helyen vár a szerzetesi munkához a „szerzetesi cella”, a világon kívül létel csendje. És a műhely, ahol egymással is találkozhatnak ezek a különleges emberek, akik átadják a majdnem átadhatatlant, a nyelvek különös rezonanciájának összekapcsolásával, a szellem legmagasabb fokú örömét, amit kitalált magának az ember az olvasással.
A műfordító „non fit sed nascitur” az irodalom és a nyelv világába érkezve bárhonnan.
Most, hogy megélhettük ezt a különleges ünnepet, Krasznahorkai László magyar író Nobel díját, mi, akik a legszerencsésebbek között közös anyanyelvünkön olvashatjuk írásait, mondjunk köszönetet művei fordítóinak is, akik 2001 óta adják ajándékba a világnak gondolatait, szellemét. Akiknek a tehetsége, elkötelezett alkotó tevékenysége nélkül egyetlen magyar író sem törhetne ki (lélekszám szerinti kis)nyelvi korlátaink közül, s nem találhatna világ-ismertségre, majdan világ-elismertségre sem.
Álljon itt a hosszú sor, a balatonfüredi Fordítóházban alkotó műfordítók hosszú sora, a Rácz Péter költő, műfordító által életre hívott balatonfüredi Fordítóház dicsőségére is, amely most a legmagasabb irodalmi díj megszületéséhez adta a műfordítói alkotás lehetőségének meghatározó hátterét:
Spanyolul 2001-ben a spanyolok már felfedezték az akkor néhány éve megjelent, az elsők között írt Krasznahorkai könyveket. Az ellenállás melankóliája és a Sátántangó Adam Kovacsics és Szvetla Kjoszeva munkája nyomán itt született meg spanyolul.
Oroszul Jurij Guszev 2007
Angolul Rachel Mikos 2009, 2011, 2015, 2020, 2022
Németül Heike Flemming 2010, 2015, 2023
Horvátul Horvát fordító csoport 2011
Hollandul Alföldy Mari 2012, 2016, 2020, 2021, 2022, 2023, 2025
Oroszul Oxana Jakimenko 2013
Szerbül Marko Cudic 2013
Gallego nyelven Sergio de la Ossa 2014 és Gergely Veronika (Kis nép Spanyolországban, Galíciában 3-4 millióan beszélik ezt az újlatin nyelvet, a gallegot. Az ő érdeklődésük és figyelmük a gyémántpor KL Nobel-díján.)
Angolul Ottilie Mulzet 2015, 2019
Vietnami nyelven Giap Van Chung 2016
Horvátul Viktorija Santic 2017, 2019
Oroszul Inosztrannaja Literatur 2017
Finnül Minnamari Pitkaenen 2019
Észtül Siiri Kolka 2019
Oroszul Vjacseszlav Szereda 2019, 2021
Kínaiul Anna Yiren Kang 2020
Spanyolul Adan Kovacsics 2001, 2023
2025 október 9-én, a hír bejelentésekor egy pillanatra megállt az idő számunkra, sok magyar számára. Boldogság, öröm töltött el embereket mindenféle hovatartozáson kívül és felül. Hihetetlenül jó volt ezt átélni, még ha csak percekig tartott is. Krasznahorkai László, köszönjük. Fordítók, köszönjük.
