Az európai keresztény egyházak komolyan veszik küldetésüket - tallinni nyilatkozatukban erre kötelezik magukat
Elítélték Oroszországot a háború miatt, önkritikát gyakoroltak eddigi visszafogottságuk fölött, részt akarnak venni kontinensük jövőjének alakításában
Frissítve: 2023. 06. 24.
Közzétéve: 2023. 06. 23.
Különös dolog történt Tallinnban, Észtország fővárosában a napokban.
Közgyűlésén az európai keresztény egyházak nagy és tekintélyes közössége június 20-án egyöntetűen állást foglalt Ukrajna mellett Oroszország inváziójával kirobbantott háborúról is szóló állásfoglalásában. Egyúttal önkritikusan állást foglalt eddigi mulasztásai miatt és hatékonyabb lépéseket tervez a kontinens jövőjének alakításában történő felelősségteljes hozzájárulása érdekében.
De vajon miért is tartjuk különösen figyelemreméltónak ezt az egyházaktól egyébként magától értetődően elvárható és el is várt állásfoglalást?
A megkérdőjelezhető hallgatás okai az egyházak köreiben
Azért, mert az eddigi tapasztaltok szerint a nagy, globális keresztény egyházi szervezetek - közöttük még a legnagyobb is, mint a genfi székhellyel működő Egyházak Világtanácsa (World Council of Churches) sem foglalt állást ilyen határozottan a mérhetetlen, kegyetlen pusztítással, polgári személyek többtízezres halálával, milliók menekülésre kényszerítésével és egyéb szörnyűségekkel megterhelt, még tán világkatasztrófába is sodródó háborúval szemben. Más, lokális, helyi egyházak pedig olykor éppen feltehető - legalább is erről árulkodó - a helyi status quo-hoz kapcsolható politikai függőségük okán kerülik az egyébként tőlük ugyanúgy elvárható egyenes beszédet. Ezen esetekben legfeljebb általános békeszólamok hangzanak el, illetve előtérbe helyezik a háború sújtotta menekültek karitatív segítésének általuk végzett - valóságosan elismerésre méltó - egyházi munkáját.
Az egyházi nyilatkozatok általában követelik a békét, rámutatva bibliai alapokra, ugyanakkor óvatosan tartózkodnak a háborút kirobbantók és fenntartók megnevezésétől, számonkérésük követelésétől.
A hitelvesztés veszélye
Ezzel természetesen nem kevés értetlenséget keltenek a nyilvánosság széles köreiben. Mivel az emberek többsége elvárná, hogy vélt vagy valós spirituális és morális tekintélyükkel jól élve, nevezzék néven a felelősöket és szólítsák fel azokat a háború lehető leghamarabbi befejezésére, ajánlva nekik konfliktusaik tárgyalásokkal való feloldását, amiben esetleg még közvetítő szolgálatukat is felkínálhatnák.
Orosz ortodox túlsúly és következményei
Nehéz és bonyolult ügy ez, hiszen a nagy nemzetközi egyházi szervezetekben, szinte mindegyikben (kivéve kifejezetten a keresztény felekezeti világszövetségeket, mint például a református, evangélikus, baptista stb.) jelen van , mégpedig nyomasztó számbeli súlyával (így szavazati arányával) az Orosz Ortodox Egyház is. Az Európai Egyházak Konferenciájában tagságát az Orosz Ortodox Egyház 2008-ban felfüggesztette, a moszkvai parriarchátus fennhatságta alá tartozó észt ortodox egyház EEK-ba való felvétele körüli nézeteltérések miatt.
Az ukrajnai béke a az EEK kiemelt feladatai közé tartozik - tette egyértelművé álláspontját a kontinentális keresztény egyházi szervezet a 2023. április 3-án, Brüsszelben kiadott sajtóközleményében. Abból az alkalomból hangsúlyozták ezt, hogy az Ukrajnai Ortodox Egyház 2022 szeptemberében benyújtott kérésére az EEK igazgatótanácsa 2023 márciusában befogadta az orosz inváziós háború következtében önállósult (azaz az Orosz Ortodox Egyház fennhatósága alól kilépő) egyház tagfelvételi kérelmét az EEK-ba.
Visszatérve az Orosz Ortodox Egyház jelentette problémához: jelen állapotokat tekintve, egyre terhesebb ezekben a szervezetekben az OOE jelenléte, mégpedig Kirill moszkvai pátriárka immáron tagadhatatlan és leplezetlen ideológiai, sőt, ez a rosszabb, teológiai érvekkel kiálló támogató magatartása a háborút megszemélyesítő Putyin elnök mellett.
Ez olyannyira komoly probléma lett, hogy az Egyházak Világtanácsára (WCC - EVT) a közelmúltban komoly nyomás nehezedett főleg a keleti ortodox egyházak részéről, hogy heretikus teológiai nézetei miatt az Orosz Ortodox Egyházat ha nem is kizárással, de tagságának felfüggesztésével figyelmeztessék elfogadhatatlan álláspontjára. Figyelemre méltó: más, keleti ortodox tagegyházak: a szerb, és egyéb szláv gyökerű, főleg balkáni egyházról van szó, egyértelműen orosz ortodox barátok…
A dolog a lényegét tekintve - kizárás vagy felfüggesztés - nem következett be.
Ferenc pápa a saját - evangéliumi - útját járja
Meg kell itt jegyeznünk, hogy ezeknek a nemzetközi egyházi szervezeteknek teológiai-dogmatikai megfontolásokból a római katolikus egyház nem tagja, legfeljebb megfigyelőket küld ezekbe a szervezetekbe. Egyébként a háborúval kapcsolatos ügyekben a római katolikusoknál sem olyan egyszerű a helyzet, mint gondolhatnánk. Ferenc pápa meglehetősen - a megfigyelő szemével következetesen biblikus, evangéliumi álláspontra helyezkedve, egyben bizonyos konzervatív belső egyházi körökkel ellenszélben - leplezetlen következetességgel dolgozik a háború felszámolása érdekében, többször is kifejezve konkrét ajánlatát a közvetítésre, az oroszok által a háborús övezetekből „kimentett”, más szóval elrabolt gyermekek visszamentésére, hogy csak a csúcsát említsük a többnyire a diplomácia és az egyházi diplomácia kulisszái mögött folyó, ám kis türelemmel a kiszűrődő információkból kibányászható munkának.
Fordulat: „Meg kell szólalnunk!”
A nemzetközi egyházi szervezetek - ebben nem sokban különböznek a szekuláris nemzetközi szervezetek gyakorlatától - „természetesen” kiegyensúlyozottságra törekszenek, ilyen-olyan megfontolásokból igyekszenek minél kevésbé sérteni tagságuk különböző érdekeit. A végeredmény így általában a valós problémákat csak nagy általánosságokban érintő állásfoglalás.
Ezért is figyeltünk föl az Európai Egyházak Konferenciája közgyűlésének idén Tallinnban megrendezett közgyűlésére. Nemcsak a végső dokumentum, hanem a tanácskozás fő előadóinak személye is - Szvjatlana Csikhonouskaja (fehérorosz ellenzéki vezető), Hartmut Rosa professzor (szociológus és író), dr. Rowan Williams (Canterbury korábbi anglikán érseke) és Bartolomaiosz konstantinápolyi ökumenikus pátriárka, a világ keleti ortodox egyházainak feje) - azt bizonyítja: ez alkalommal lényegesen erősebb, a bibliai, a direktebb szókimondást követelő, az egyház úgynevezett prófétai küldetésének eleget tevő szándék. És ennek megfelelően szólaltak meg. Úgy, ahogy az emberek, hívők, nem hívők, vallásosak és nem vallásosak elvárták-elvárják tőlük. Ehhez nagy valószínűséggel talán a hely maga is hozzájárult: az szovjet-orosz korszak negatív következményeit máig érző egyik baltikumi áldozata, a mai háborúskodás közvetlen közelében élő kis ország, rengeteg aggodalommal hétköznapi életükben is.
Komoly önvizsgálat és önkritika: „Mitől kell megszabadulnunk…?”
A hitben élő keresztény embernek, így értelemszerűen az egyházaknak is meg kell szabadulni attól - hangsúlyozzák a nyilatkozatban nyomatékkal -, hogy saját biztonságuk érdekében feláldozzák a közösség iránti felelősségét. Egyben meg kell szabadulniuk saját történelmük és az ezzel kapcsolatban kialakult, a nemzeti érdekekkel történt összefonódástól, ki kell szabadulniuk az ezzel kapcsolatos gondolati és nyelvi berögződésekből. Értelemszerűen be kell látni és el kell fogadni, hogy a ma embere, az egyéni hívő és az általuk alkotott egyház és ezek kontinentális közössége, az Európai Egyházak konferenciája is egy olyan súlyos konfliktusokkal teli világban él, amellyel szembe kell nézni és az adott körülmények közepette kell kikerülhetetlenül betölteniük bibliai gondolkodásukból fakadó hivatásukat.
Nyíltan, érthetően beszélni a teológiai felismerésekről, kreatívan résztvenni Európa alakításában
A főelőadók arra hívták fel az egyházak figyelmét, hogy teológia elmélkedéseiket és azok következtetéseit érthető módon tárják a széles közvélemény elé. Ez azért is fontos lenne, mert szerintük a keresztényeknek nem szabad a templom vastag falai mögé bújva elzárkózni a vitától. Sőt, fel kell vállalniuk a kihívást: járuljanak hozzá az egyre inkább szekularizálódó politikai diskurzushoz. Az Európa jövőjének alakításában részt vevő egyházaknak fantáziadúsnak és bátornak, magabiztosnak és nem arrogánsnak, figyelmesnek és nem kinyilatkoztatónak, bizakodónak és nem szorongónak, reménykedőnek és nem csupán optimistának kell lenniük. Tegyük hozzá: ezek színtiszta evangéliumi követelmények, amelyeknek alapfokon kellene megfelelnie minden egyháznak.
„Véleményt kell formálnunk az európai eseményekről”
Egyértelműen kimondták: az egyházak, ha hűségesek bibliai küldetésükhöz, szükségszerűen szembe kell hogy nézzenek és határozott választ kell hogy adjanak az európai földön zajló fejleményekkel kapcsolatban. „Ez arra kényszerít bennünket, hogy szembenézzünk az éghajlati válság, a biológiai sokféleség csökkenése, a globális migráció, a populista zászlók alatt növekvő nacionalizmus, az emberi jogokkal kapcsolatos kihívások, a szélesebb körű konfliktusok és a nyílt háborúk kihívásaival. Mindezek a jelenségek egymásba és egymásból táplálkoznak: az ökológiai válság például károsítja az élelmezés fenntarthatóságát a népesség számára, amely az erőforrásokhoz való hozzáférés csökkenése miatti konfliktusok következtében elvándorol, hogy jobb életet keressen” - szögezi le egyebek mellett a tanácskozás után kiadott nyilatkozat.
„Magunk is okozóivá váltunk korunk válságának”
Ebben az összefüggésben a közgyűlés felismerte, hogy az európai egyházak kötelesek meghallgatni a fiatalok kéréseit, javaslatait, akik egyre inkább úgy érzik, hogy az ő jövőjüket éppen azok árulták el, akik egykor szintén fiatalok voltak. „Felismerjük felelősségünket - szól az önkritikus hang -, hogy magunk is okozóivá váltunk az ökológiai válságnak és az éghajlat veszélyes változásához, amelyek együttesen elválaszthatatlanul összefonódnak a korlátlan növekedésre törekvő gazdaságokkal. A teremtett világ megóvás, megmentése más prioritás belátását követeli az emberiségtől, így az egyházaktól is.”
Egyértelmű beszéd
Az Európai Egyházak Konferenciája, úgy is mint kontinensünk keresztény közösségének reprezentánsa - tegyük hozzá megfigyelői észrevételünket: végre - világosan fogalmazott a következőkről:
Egyértelműen elítélik Oroszország brutális ukrajnai invázióját, valamint az emberi életek, országrészek pusztítását, a nemzetközi kapcsolatok tönkretételét, a jogállamiság eszméjének felszámolását. Az Európai egyházak egyértelműen kiállnak a háborús erőszak áldozatai mellett.
Káros megosztottság. Aggodalommal tölti el az európai kereszténységet és egyházait, hogy egyes egyházak - e ponton nem nevezik konkrétan néven az Orosz Ortodox Egyházat - milyen szerepet játszanak e szörnyű konfliktus előmozdításában, és sajnálják, hogy ez az eltérés milyen devalváló hatással van a keresztény tanúságtételére az európai kontinens széles közvéleménye előtt.
Aggasztó háborús fejlemény. Éppen az Európai Egyházak Konferenciája közgyűlésének napjaiban új fejezet nyílt a potenciális európai konfliktusban: (meg nem nevezetten) Oroszország nukleáris fegyvereket szállított Fehéroroszországba, ahol a jelenlegi rezsim elnyomja a demokráciát és az ellenzék erőszakmentes ellenállást is. „Mélységesen sajnáljuk ezt a lépést”.
Hegyi-Karabah Azerbajdzsán általi folyamatos blokádja továbbra is igazságtalanságot és szenvedést okoz azoknak az embereknek, akik elnyomottnak érzik magukat vitatott identitásuk és vitatott területük miatt.
A vallás- és a hit szabadsága Európa egyes részein komoly veszélyben van - szögezi le a nyilatkozat. Például a keresztény kisebbségeket támadások érik, szent helyeket és vallási örökséget képező helyeket rombolnak le, és földeket foglalnak el.
A globális migráció emberi veszteségei, nem utolsósorban Európa határain, óriásiak. „Megdöbbenve értesültünk arról, hogy közel 500 ember fulladt vízbe Görögország partjainál.” Az Európai Egyházak Konferenciája, karöltve más európai keresztény szervezettel, június 25-re ima- és virrasztási napra hívott fel a szerencsétlen élethelyzetbe került, jövőjüket kereső és ennek során oly sok elhunyt emberre gondolva.
Mi is az Európai Egyházak Konferenciája nevű ökumenikus, azaz felekezetközi szervezet?
Az Európai Egyházak Konferenciáját eredetileg azért hozták létre, hogy olyan teret teremtsen, ahol a különböző történelmű, politikai és etnikai hovatartozású európaiak találkozhatnak egymással a különböző nézőpontok és tapasztalatok miatt és azok ellenére. Ez a hivatás ma is érvényes, különös tekintettel az Európában jelenleg tapasztalható, adott esetben már erőszakos megosztottságra. Krisztus követésében járva
a keresztényeknek nem félniük, hanem gazdagodniuk kell világunk sokféleség által. Egyúttal arra is hivatottak, hogy erről az egységről tanúságot tegyenek a világ előtt, kifejezve (szavakban és tettekben) aggodalmukat azok iránt, akiknek nincs lehetőségük arra, hogy saját soruk felett rendelkezzenek, akik másoktól igazságtalanságot kénytelenek elszenvedi. Ez azt is jelenti, hogy felelősségre kell vonni mindazokat, akik igazságtalanságot okoznak másoknak.
Az EEK leszögezi: miközben korunk egyes politikai hatalmai továbbra is a határok és a szűken meghatározott identitás biztosítékai mögé húzódnak,
a keresztény egyházak nem engedhetik meg maguknak azt a luxust, hogy egymástól alapvetően eltérő nézeteket valljanak lényeges ügyekben.
„A kölcsönös szeretetben és kegyelemben gyökerező beszélgetéseinknek kell jellemezniük prioritásainkat az elkövetkező években. Az egyházaknak meg kell hallgatniuk Isten Jézus Krisztusban megfogalmazott hívását, hogy
a remény követei legyenek, akik készek nyilvánosan is viselni az igazságtalanul rájuk mért szenvedés sebeit. Ez azt jelenti, hogy félelem nélkül ki kell tartani a Krisztus feltámadásának elfogadásából fakadó reményteli élet mellet, aki arra szólít fel minket, hogy Isten áldását tudva elhatározásunkon, felelősséget vállaljunk a jövő alakításáért.
x x x x x x x x
Az Európai Egyházak Konferenciája jelenleg 114 egyházból áll Európa minden régiójából, ortodox, protestáns és anglikán felekezetekből összeadódóan.
Magyarországról a következő egyházak tagjai a kontinentális keresztény szervezetnek:
Magyarországi Baptista Szövetség www.baptist.hu
Magyarországi Evangélikus-Lutheránus Egyház www.lutheran.hu
Magyarországi Református Egyház reformatus.hu
Magyarországi Egyesített Metodista Egyház metodista.hu
A jelentős tallinni eseményről eddig
az Kárpátaljai Református Egyházkerület (Ukrajna)
Szembeszökő, hogy éppen az ukrajnai illetékességű kárpátaljai híradásban egyáltalán nem szerepel az Európai Egyházak Konferenciája nyilatkozatának ismertetése, így az orosz háborús invázió elítéléséről és az ukrajnai háború sújtotta ország népe melletti kiállásról szóló rész sem.
2023. június 22.
Szerző: Komlós Attila